Az athéni demokrácia

Földrajzi helyzet: a görög anyaország nagy része a Balkán-hegység déli részén terül el. A magas, nehezen járható hegyek számos, kisebb-nagyobb völgykatlanra osztják a területet, amelyben rendszerint egy-egy görög állam helyezkedett el. 

Miután ez a táj alkalmatlan volt nagy kiterjedésű birtokok művelésére, ezért itt a kisparaszti gazdaságok formája terjedt el. A másik meghatározó földrajzi tényező, hogy a szárazföldi Görögországot három oldalról is tenger mossa. Így ez a tengeri hajózás és a kereskedelem elterjedését segítette elő.

Előzmények: A közös földtulajdon eltűnésével fokozatosan kialakul a föld magántulajdon. A közösség egy-egy városállam közösségéről van szó, teljes jogú polgára csak a földdel rendelkezők. 

I.e. VIII. szd-tól kezdve az árutermelés és a pénzgazdálkodás megindulásával az ipar és a kereskedelem fellendülése figyelhető meg. Ez maga után vonja a társadalom vagyoni differenciálódását. A legnagyobb hatalma a nagybirtokos arisztokráciának van. Az arisztokrácia született előjogokat élvez. Kialakul az arisztokratikus köztársaság a poliszokban. 

A polisz a görög államszervezet sajátos formája, városközpontú állam. A városállam egy-egy kisebb közösség központi települést és a környező falvakat fogja össze, azaz gazdasági és politikai egységüket teremti meg. Az arisztokrácia mellett a polisz társadalmát még a városi és falusi kisbirtokos parasztság alkotja, akik egyenrangúak. A földbirtok elvesztése együtt járt a polgári jogok elvesztésével. A hatalom alapja ugyanis a föld. Éppen ezért a beköltözött kézművesek és kereskedők csak megtűrt, jogtalan tagjai a közösségnek. 

I.e. VIII. szd-tól az árutermelés következtében egyre általánosabb a parasztok eladósodása, mert nem bírják a meginduló versenyt az arisztokraták nagybirtokaival szemben. A kisbirtokos parasztok közül sokan nem tudják kifizetni tartozásaikat, s adósrabszolgákká váltak. Az adósrabszolgaság terjedésével a feszültség is növekszik a poliszokon belül. Lassan a jelentős népszaporulat következtében a földjüket vesztett parasztokat már a nagybirtok nem tudja foglalkoztatni. Megindul a kivándorlás, hogy levezesse a felesleges munkaerőt. Ez volt az egyik oka a VIII. szd görög gyarmatosítás megindulásának. A másik oka: a nyersanyag és a piackeresés. 

Gyarmatosítás: 

Iránya:  Dél-Itália, Szicília

Égei tenger partvidéke

Fekete-tenger partvidéke

Nílus deltája

Kereskedő városok alakultak, ezek idővel teljesen  függetlenné váltak az anyavárostól. 

A gyarmatosítás következménye: Fellendül az ipar és a kereskedelem, ennek hatására megnövekszik az iparos kereskedő réteg gazdasági hatalma. Viszont a politikai hatalom még az arisztokrácia kezében van. 

Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata

A gazdasági hatalom birtokában a démosz (közép kézművesek, hajósok, kereskedők, birtokos parasztság, nincstelen parasztok) megindítja a harcot a politikai jogokért. 

Athénban az adósrabszolgaság következében feszült a helyzet. Szükség volt a törvények írásba foglalására. A démosz nyomására i.e. 621-ben Drakon arkhon írásba foglalja a törvényeket. Írásai elsősorban a magántulajdont védik, határt szabva az arisztokrácia önkényének. Azonban az adósrabszolgaságot nem szünteti meg. Ezért a harc a démosz és az arisztokrácia között tovább folyt. 

I.e. 594-ben Szolon arkhont bízták meg az állam ügyeinek rendezésével. Szolónt kivételes törvényhozói hatalommal bízzák meg. Ő valóbban a bajok gyökerére teszi a fejszét, amikor eltörölte az adósságot minden következményével együtt. Az adósrabszolgák felszabadultak, a külföldre eladottakat államköltségen vásárolták vissza. 

A parasztok földjeiket visszakapták. A kisbirtok védelmét szolgálta a földbirtok maximalizálása. Szolón magát az adósrabszolgaság intézményét is megszűntette. Új alkotmányában a jogokat és a kötelességeket nem az arisztokrata származási elv, hanem a demokratikusabb vagyoni elv szerint szabta meg. Ezzel a démosz leggazdagabb rétege bekerült a politikai hatalomba. A polgárokat négy osztályba sorolta. 

Türannisz: A démosz és az arisztokrácia között egy egyensúlyi helyzet alakult ki. Az arisztokrácia már nem tudta szilárdan tartani a kezében a politikai hatalmat, a démosz pedig még nem olyan erős, hogy megszerezze azt. Ebben az egyensúlyi helyzetben egyes arisztokraták magukhoz ragadják a hatalmat. Ezt a rendszert nevezzük türannisznak (zsarnokuralom), az élén álló személyt türannosznak (zsarnok).

Kidolgozott érettségi tételek